Világszerte egyre hosszabb az emberek élettartama. Manapság a legtöbb ember megélheti a 60 évet, vagy akár még idősebb kort is. Az idős népesség mérete és aránya a világ minden országában növekszik.
2030-ra a világon minden hatodik ember 60 éves vagy idősebb lesz. Ekkor a 60 éves vagy idősebb népesség aránya a 2020-as egymilliárdról 1,4 milliárdra fog nőni. 2050-re a 60 éves vagy idősebb emberek száma megduplázódik, elérve a 2,1 milliárdot. A 80 éves vagy idősebb emberek száma várhatóan megduplázódik 2020 és 2050 között, elérve a 426 milliót.
Bár a népesség elöregedése, más néven demográfiai öregedés, a magas jövedelmű országokban kezdődött (például Japánban, ahol a lakosság 30%-a már 60 év feletti), ma az alacsony és közepes jövedelmű országok tapasztalják a legnagyobb változásokat. 2050-re a világ 60 éves vagy annál idősebb lakosságának kétharmada alacsony és közepes jövedelmű országokban fog élni.
Az öregedés magyarázata
Biológiai szinten az öregedés a különféle molekuláris és sejtes károsodások időbeli felhalmozódásának eredménye. Ez a fizikai és mentális képességek fokozatos hanyatlásához, a betegségek kockázatának növekedéséhez és végül a halálhoz vezet. Ezek a változások nem lineárisak és nem is következetesek, és csak lazán kapcsolódnak az ember életkorához. Az idősebb emberek körében megfigyelt sokféleség nem véletlenszerű. A fiziológiai változásokon túl az öregedés általában más életszakaszbeli átmenetekkel is összefüggésben áll, mint például a nyugdíjba vonulás, a megfelelőbb lakhatásba költözés, valamint a barátok és partnerek halála.
Az öregedéssel kapcsolatos gyakori egészségügyi állapotok
Az idősebb emberek körében gyakori egészségügyi problémák közé tartozik a halláskárosodás, a szürkehályog és a fénytörési hibák, a hát- és nyakfájás, valamint az osteoarthritis, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a cukorbetegség, a depresszió és a demencia. Az életkor előrehaladtával az emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak egyszerre több betegséget is.
Az időskor egy másik jellemzője számos összetett egészségügyi állapot megjelenése, amelyeket gyakran geriátriai szindrómáknak neveznek. Ezek általában több mögöttes tényező eredményei, beleértve a gyengeséget, a vizelet-inkontinenciát, az eséseket, a delíriumot és a felfekvéseket.
Az egészséges öregedést befolyásoló tényezők
A hosszabb élettartam nemcsak az idősebb emberek és családjaik, hanem az egész társadalom számára is lehetőségeket kínál. A plusz évek lehetőséget kínálnak új tevékenységek folytatására, például továbbtanulásra, új karrierek beindítására vagy régóta elhanyagolt szenvedélyek folytatására. Az idősebb emberek számos módon hozzájárulnak a családok és a közösségek életéhez. Azonban az, hogy ezek a lehetőségek és hozzájárulások milyen mértékben valósulnak meg, nagymértékben függ egy tényezőtől: az egészségtől.
A bizonyítékok arra utalnak, hogy a fizikailag egészséges egyének aránya nagyjából állandó marad, ami azt jelenti, hogy a rossz egészségi állapotban töltött évek száma növekszik. Ha az emberek ezeket a plusz éveket jó fizikai egészségben tudnák leélni, és ha támogató környezetben élnének, akkor a számukra értékes dolgok elvégzésének képessége hasonló lenne a fiatalabbakéhoz. Ha ezeket a plusz éveket főként a fizikai és mentális képességek hanyatlása jellemzi, akkor az idősebb emberekre és a társadalomra gyakorolt hatás negatívabb lesz.
Bár az időskorban bekövetkező egészségügyi változások egy része genetikai eredetű, a legtöbbjük az egyének fizikai és társadalmi környezetének – beleértve a családjukat, a környéküket és a közösségeiket –, valamint személyes jellemzőiknek köszönhető.
Bár az idősek egészségi állapotában bekövetkező változások egy része genetikai eredetű, a legtöbbjük a fizikai és társadalmi környezetnek köszönhető, beleértve a családjukat, a szomszédságukat, a közösségüket, valamint a személyes jellemzőiket, például a nemüket, a faji hovatartozásukat vagy a társadalmi-gazdasági státuszukat. A környezet, amelyben az emberek felnőnek, még a magzati stádiumban is, a személyes jellemzőikkel együtt hosszú távú hatással van az öregedésükre.
A fizikai és társadalmi környezet közvetlenül vagy közvetve is befolyásolhatja az egészséget azáltal, hogy befolyásolja a lehetőségek, döntések és egészséges viselkedés akadályait vagy ösztönzőit. Az egészséges viselkedés fenntartása egész életen át, különösen a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás és a dohányzásról való leszokás, mind hozzájárulnak a nem fertőző betegségek kockázatának csökkentéséhez, a fizikai és mentális képességek javításához, valamint a gondozásra szorulás késleltetéséhez.
A támogató fizikai és társadalmi környezet lehetővé teszi az emberek számára, hogy olyan fontos dolgokat tegyenek, amelyek a hanyatló képességeik miatt kihívást jelenthetnek. A támogató környezetre példák közé tartozik a biztonságos és könnyen megközelíthető középületek és közlekedés, valamint a gyalogosan is jól bejárható területek megléte. Az öregedéssel kapcsolatos közegészségügyi stratégiák kidolgozásakor nemcsak az egyéni és környezeti megközelítéseket fontos figyelembe venni, amelyek csökkentik az öregedéssel járó veszteségeket, hanem azokat is, amelyek elősegíthetik a felépülést, az alkalmazkodást és a szociális-pszichológiai fejlődést.
Kihívások az elöregedő népesség kezelésében
Nincs tipikus idős ember. Néhány 80 éves hasonló fizikai és mentális képességekkel rendelkezik, mint sok 30 éves, míg mások jelentős hanyatlást tapasztalnak fiatalabb korban. Az átfogó közegészségügyi beavatkozásoknak figyelembe kell venniük az idősek széleskörű tapasztalatait és szükségleteit.
Az idősödő népesség kihívásainak kezelése érdekében a közegészségügyi szakembereknek és a társadalomnak el kell ismerniük és meg kell kérdőjelezniük az életkorral kapcsolatos attitűdöket, politikákat kell kidolgozniuk a jelenlegi és előre jelzett trendek kezelésére, valamint támogató fizikai és társadalmi környezetet kell teremteniük, amely lehetővé teszi az idősek számára, hogy olyan fontos dolgokat tegyenek, amelyek a csökkenő képességeik miatt kihívást jelenthetnek.
Egy ilyen példaa támogató fizikai eszköz a WC-liftSegíthet az időseknek vagy a mozgásukban korlátozottaknak abban, hogy kínos problémákkal szembesüljenek a mosdóhasználat során. Az öregedéssel kapcsolatos közegészségügyi stratégiák kidolgozásakor nemcsak az egyéni és környezeti megközelítéseket fontos figyelembe venni, amelyek csökkentik az öregedéssel járó veszteségeket, hanem azokat is, amelyek elősegíthetik a felépülést, az alkalmazkodást és a szociálpszichológiai fejlődést.
A WHO válasza
Az ENSZ Közgyűlése a 2021–2030-as időszakot az Egészséges Öregedés Évtizedének nyilvánította, és felszólította az Egészségügyi Világszervezetet, hogy vezesse a megvalósítását. Az Egészséges Öregedés Évtizede egy globális együttműködés, amely összehozza a kormányokat, a civil társadalmat, a nemzetközi szervezeteket, a szakembereket, az akadémiai köröket, a médiát és a magánszektort, hogy 10 éven át összehangolt, katalizáló és együttműködő fellépést tegyenek a hosszabb és egészségesebb élet előmozdítása érdekében.
Az évtized a WHO öregedésről és egészségről szóló globális stratégiáján és cselekvési tervén, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének Madridi Nemzetközi Cselekvési Tervén alapul, támogatva az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2030-ig tartó fenntartható fejlődési menetrendjének és a fenntartható fejlődési célok elérését.
Az ENSZ egészséges öregedés évtizede (2021-2030) négy cél elérését tűzte ki célul:
Az öregedéssel kapcsolatos narratívák és sztereotípiák megváltoztatása;
Támogató környezet megteremtése az öregedéshez;
Integrált ellátás és alapellátás nyújtása idősek számára;
Az egészséges öregedéssel kapcsolatos mérés, monitorozás és kutatás fejlesztése.
Közzététel ideje: 2023. márc. 13.
